A fapipa története az 1931-es évre nyúlik vissza, amikor az Ibafai lakodalom című operettet bemutatták, melyben elhangzott az ismert nyelvtörő, ami nem várt népszerűségre tett szert. A közkedvelté vált nyelvtörőnek köszönhetően készült el az első ibafai papi fapipa 1934-ben. A pipagyártás végül igazi kuriózummá vált, és 1968-ra már saját pipamúzeummal is rendelkezett.

Az egyedi múzeum immáron 47 éve fogadja szüntelenül a látogatókat, akik két termen keresztül csodálhatják meg a különböző pipafajtákat, és a pipázáshoz szükséges eszközöket. A közeljövőben a múzeum még egy teremmel fog bővülni, ahol a nyelvtörőből ismert ibafai papi fapipák lesznek kiállítva.

A jelenlegi kiállításnak három igazán –a pipatörténelem szempontjából – becses relikviája van: egy ’49-ből származó, faragásából Kossuth címert kirajzoló pipa, illetve a Deák Ferenc számára készített pipa, valamint Magyarország első köztársasági elnökének faragott pipája.

Ibafa egyébként a zselici dombok közötti völgyben fekszik, Szigetvártól 27 kilométerre, és csupán 250 fő lakja. Ám mégis egy ország ismeri az apró települést a Roboz István készítette nyelvtörő és nóta miatt, mely így szól teljes egészében:

Az ibafai papnak fapipája van,
Mert az ibafai papi pipa papi fapipa.
Az ibafai papnak mindene a fapipája,
Doktora és Patikája az a pipaszár.

Tél vagy nyár, hogy nem unja már,
Mindig ott a szájában a hosszú pipasár.
Tehát az ibafai papnak fapipája van,
Mert az ibafai papi pipa papi fapipa.

(A kép forrása: http://www.pipagyar.hu/)