Átlépte a tízmilliós vendégéjszakaszámot tavaly Budapest. A vendégek 85,6 százaléka külföldi volt, a vendégéjszakák 88,2 százaléka külföldiektől származott. Az összes vendégéjszaka 62,5 százalék származott európai, 13,5 pedig ázsiai vendégektől. Érdekesség, hogy az ázsiai vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1351 ezer) meghaladja a magyar állampolgárok (tehát a belföldi vendégek) által eltöltött vendégéjszakák számát (1183 ezer), ami egyértelműen mutatja, hogy az ázsiai beutazó vendégforgalomban milyen óriási kapacitások rejlenek még. Az amerikai kontinensről megközelítőleg egymillió vendégéjszakát mértek, tehát 2017-ben minden tizedik vendég az USA-ból, Kanadából vagy Latin-Amerikából érkezett Budapestre – részletezte a BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ.
Közölték, a legnagyobb küldőpiacaink 2017-ben, a vendégéjszakák sorrendjében (TOP 10): az Egyesült Királyság, az USA, Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Oroszország, Izrael, Kína, Hollandia. Ez a tíz küldőpiac együttesen a vendégéjszakák majdnem felét (48,5 százalékát) adja. Az Egyesült Királyság 2013 óta vezeti a TOP 10-es listát, 2015-ben pedig az USA feljött a 2. helyre – megelőzve Németországot –, és az ezüstérmes pozícióját azóta is őrzi. Az utóbbi évtizedben több hullámvölgyet is megélt német küldőpiac hatalmas, 9 százalék fölötti bővülést mutatott fel egyetlen év alatt, és 646 ezer budapesti vendégéjszakával a világgazdasági válság óta a legjobb eredményét érte el; a 2010-es évtizedben ennyi német még soha nem utazott Budapestre egy év alatt.
Oroszország és Kína stabilan a TOP 10-ben: az orosz beutazó vendégforgalom csak 2013-ban és 2014-ben teljesített a tavalyinál jobban. A kínai vendégforgalom pedig töretlenül és meredeken növekszik: 2012-ben még ötszámjegyű volt a Budapesten eltöltött kínai vendégéjszakák száma, 2017-ben megközelítette a 300 ezret (289 386), s ha a jelenlegi ütem marad, a 2020-as évtized elején elérheti a félmilliót is. A dinamikát mindenesetre jól jelzi, hogy a 2010-es években csaknem megnégyszereződött a kínai vendégek száma a válság előttihez képest, és a vendégéjszakák száma is majdnem három és félszeresére növekedett. Kínában egyre szélesebb a középosztály, egyre többen engedhetnek meg maguknak európai utazást, és jellemzően mind többen érkeznek saját szervezésben, egyénileg. Korábban szinte kizárólagos volt a csoportos beutaztatás erről a piacról.
Tavaly a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma közel 5 százalékkal növekedett Budapesten, ez is mutatja a főváros növekvő hazai vonzerejét, „trendi” lett Budapesten pihenni. A külföldi vendégéjszakák növekedési üteme ugyanakkor ennél még mindig jóval magasabb 7,6 százalékos. Hagyományos küldőpiacaink közül Japán (+25,9%), Oroszország (+22,6%), Ukrajna (+13,7%), Izrael (+13,3%), Németország (+11,1%) és az USA (+10,8%) mutatott igen figyelemre méltó mértékű bővülést. A fejlődő piacok közül India (+34,1%), a Koreai Köztársaság (+23,9%), Kína (+19,7%) és Brazília (+16,9%) vendégéjszakái nőttek Budapesten számottevő mértékben.
Tízből kilenc szállodában ment
Tíz budapesti vendég közül kilenc szállodában szállt meg tavaly. A külföldi vendégek között ez az arány picit magasabb (91,6%), a belföldi vendégeknél viszont lényegesen alacsonyabb (83,8%), de egyéb magyarországi desztinációkkal összehasonlítva még ez utóbbi adat is kifejezetten magasnak számít.
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj-árbevétele éves szinten megközelítette a 139,8 milliárd forintot. A bevételek 96,5 százaléka (134,9 Mrd Ft) a szállodákban keletkezett. A bruttó szállásdíj-árbevételek növekménye 2017-ben meghaladta a húsz százalékot, tehát a tavalyelőtti évhez (2016) képest ennyivel magasabb árbevételt könyvelhettek el a kereskedelmi szálláshelyek.
A legdinamikusabb árbevétel-növekedési ütemet a kategória nélküli (+36%) és a 4 csillagos szálláshelyek (+21,8%) jelentették. Érdekesség, hogy a kategória nélküli szálláshelyeknél a belföldi vendégektől származó bruttó szállásdíj-árbevételek egészen kiugró mértékű, 65 százalékos növekedést mutattak éves szinten.
A vendéglátóhelyi és egyéb szolgáltatásokból (reggeliből, ajándéktárgy-értékesítésből) származó árbevételekkel együtt a kereskedelmi szálláshelyek összesített bruttó árbevételei kényelmesen meghaladták a 200 milliárd forintot (= 213,4 Mrd Ft, ebből a szállodáké 208 Mrd Ft).
Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-árbevétel (REVPAR) a 2017. év átlagában 17871 forint volt, míg az egy kiadható szobára jutó összes bruttó bevétel (TREVPAR) 27 285 forint. Előbbi 18,7 százalékkal, utóbbi 17,6-al nőtt 2016-hoz képest. A növekedés a háromcsillagos szállodai egységekben volt a legmagasabb (+30,1%, illetve +24,5%).
A tavalyi év során a legnagyobb szoba- és férőhelykapacitás-kihasználtság a 4*-os szállodákat jellemezte (éves átlagban 79,1%, illetve 62,7%). A külföldi és belföldi vendégéjszakaszám-növekedés – egységekre lebontva – egyaránt a kategória nélküli szállodákban mutatkozott meg a legmarkánsabban: egy év alatt 25,5 százalékkal nőtt a külföldi, és 34,9 százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma ezekben az egységekben. Ugyanez volt érvényes december hónapra is: 18,2 százalékkal nőtt a külföldi, illetve 18,4 százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakaszám a nem minősített szállodákban.
Decemberben – ami a Budapesti Adventi- és Karácsonyi Vásár szempontjából egy minősített időszaknak számít a főváros turizmusában – 355 817 vendég mintegy 812 742 vendégéjszakát töltött el Budapesten. A külföldi vendégérkezések száma megközelítette a 300 ezret, a külföldi vendégéjszakák száma pedig – decemberben elsőként – át is lépte a 700 ezret (= 708.591 külföldi vendégéjszaka). A külföldi vendégéjszakák kereken 3/4-e, az összes vendégéjszaka 65,8%-a (535.189 VÉ) európai vendégektől származott. Arányaiban tehát több európai vendég érkezik Budapestre decemberben, mint az év egyéb hónapjaiban. A belföldi vendégéjszakák száma is átlépte a 100 ezret (104.151).
Felpörgött a baltikumi küldőpiac
A legnagyobb ütemű növekedést december hónapban jellemzően a kelet-európai és a baltikumi küldőpiacok (Oroszország, Ukrajna, Észtország, Litvánia) mutatták, +20-60% közötti, Litvánia esetében +188%-os növekedési rátával (a vendégéjszakák dimenziójában). Különösen magas volt az indiai és az izraeli piac bővülése 2016. decemberéhez képest (+45,1 illetve +47,8%). A kereskedelmi szálláshelyek egyhavi bruttó szállásdíj-árbevétele decemberben megközelítette a 10,3 milliárd forintot. A bruttó szállásdíj-árbevételek kereken 90 százaléka (9 261 462 millió forint) külföldi vendégektől származott.
Decemberben az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-árbevétel (REVPAR) 15 292 forint, az összes bruttó árbevétel (TREVPAR) pedig 25 212 forint volt. Ez jelentős, 9 százalék körüli bővülés 2016 utolsó hónapjához képest, ugyanakkor tíz százalékkal alatta marad az éves átlagnak, tehát a jövőre nézve is van igény szezonális forgalombővítő akciókra a téli hónapokban. Ugyanakkor jó hír, hogy az 5*-os szállodák decemberben – és az egész évet tekintve is – magasan a többi szálláshelyi kategória fölött teljesítettek: a REVPAR az 5*-os egységekben a szállodai átlag dupláját hozta decemberben (30.699 Ft), a TREVPAR esetében pedig még szembetűnőbb az 5*-osok fölénye (61.668 Ft), hiszen utóbbiak esetében a vendéglátás árszínvonala is jóval magasabb.
Csúcson a belváros
A 2017. december havi (egyhavi) adatok alapján a legtöbb vendégéjszakát a szűkebb Belvárost magába foglaló V. kerület (188.915), illetőleg a „bulinegyedre” is kiterjedő VII. kerület (127 509) fölözte le. Jelentős számú vendégéjszakát töltöttek el még a VI. kerületben – Terézvárosban (88 633) és a VIII. kerületben, azaz Józsefvárosban (87.013). Ebben a négy kerületben jelentkezett a budapesti vendégéjszakák mintegy 60 százaléka. Az összes többi fővárosi kerületben a vendégéjszakák száma nem érte el az ötvenezret, de a IX. kerületben (49 501) és az I. kerületben (48 457) megközelítette azt.
A legmagasabb növekedési ütemet – a 2016. év azonos időszakához képest – a IX. kerületben, Ferencvárosban mérték (+29,5%), ami valószínűleg az újonnan nyitott 4 csillagos szállodáknak is köszönhető: egyrészről a 73 szobás Hotel Di Verdi Imperialnak az Üllői úton, másrészről a 60 szobás Three Corners Lifestylenak a Hőgyes Endre utcában. És ez a trend várhatóan folytatódni fog a prosperáló kerületben, mert a Fővám téri Központi Vásárcsarnok melletti Csarnok téren nyitja meg 184 szobás és 751 ágyas budapesti szállodáját a MEININGER Hotels a tervek szerint 2018 tavaszán.
