Okosvárossá válhat Miskolc. A koncepció alapján kiépítenének egy intelligens kamerarendszert, továbbá egy elektronikus jegyrendszer bevezetése is cél, amely segíti az utazási szokások felmérését is. Emellett a gazdaságfejlesztés is kiemelt része a programnak. A tervek közé tartozik az úthálózat fejlesztése, egy ipari park létrehozása, hídépítés, várrekonstrukció, illetve a Miskolctapolcai strandfürdő további fejlesztése is, hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Mitől lesz modern egy város?

Baji Péter, az MTA Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa szerint három dolgot érdemes kiemelni azzal kapcsolatosan, hogy mitől lesz modern egy város. Az egyik a technológiai fejlődés, a másik a társadalmi oldal, amelynek a lényege, hogy a társadalom hogyan tud élni az innovációkkal, és harmadszor az, hogy a város tisztában van-e azzal, hogy mi az a szerep, amit be tud tölteni.

Emellett szó esett arról is, hogy a rendszerváltás után kiemelten fontossá vált, hogy a határ menti városok – így Debrecen vagy Miskolc – esetében is fontos a határon túli városokkal való együttműködés.

Pálné Kovács Ilona közgazdász rávilágított, nagyon nehéz a magyar városokról beszélni, mert amíg van kétmillió lakosú város, van harmincezres is. Emellett úgy látja, nem mindegy, hogy egy város milyen fejlődési pályát fut be.

„Nagy szükség van arra, hogy a nagyobb városokat képessé tegyük a régióik ellátására, és a más nagyvárosokkal való versenyre és együttműködésére is. A modern – vagy az okosváros jelentése, hogy versenyeznek a városok a kreatív értelmiségért, a szakképzett munkaerőért, a piacért. Illetve, képes a modern kihívásokra válaszolni, amelyek részben előnyösek, részben hátrányosak” – hangsúlyozta. A közgazdász úgy látja, az egyik legfontosabb kihívás a fenntarthatóság.

Modern, élhető vagy mindkettő?

Az élhető városokról szólva úgy fogalmazott: akik ott élnek, szeretnek ott élni. Hozzátette, fontos, hogy javítani kell az életminőséget, ami inkább odafigyelést, a problémákra való érzékeny reagálást jelenti. Megjegyezte, hogy Magyarországon infrastrukturális beruházásra is szükség van.

Az élhetőség a közlekedéssel kezdődik Baji Zoltán szerint. A szakértő úgy látja, hogy egy modern városban nem okoznak a kátyúk fennakadást, továbbá problémának tartja a napi ingázás miatt keletkező környezetszennyezést is. Kiemelte, hogy Magyarországon jellemző, hogy agglomerációban nem alakult ki infrastruktúra, és ez egyelőre kezelésre vár még.

Felelevenítette, hogy sokan felvetik, hogy a közlekedés néhány tíz éven belül elektromos alapúvá tennék, azonban nem veszik figyelembe, hogy ezt az energiát meg kell termelni. Illetve úgy látja, nagyon sok időt vesztegetnek az emberek azzal, hogy dugóban ülnek, tehát a városon belüli közlekedést optimalizálni kell.

Soha nem látott mértékű támogatást kapnak a nagyvárosok

Ezen a ponton kapcsolódott be a beszélgetésbe Szita Károly. Kaposvár polgármestere és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke rávilágított, hogy nagyvárosok soha nem rendelkeztek akkora támogatással, mint amit most kapnak. Példának hozta, hogy csak Kaposvár környékén napi 17 ezer ingázó van, és a gyorsforgalmi út megépítése meghatározó szerepet jelentett nemcsak a nagyváros, hanem az egész megye életében is.

„Nagy lehetőség ez, de ez egy nagy felelősség is. Azt reméljük, hogy azokban a városokban, ahol a gazdaság tekintetében még szeretnének eredményeket elérni, hogy a munkaerő-kereslet lesz tényező, nem pedig a munkaerőhiány” – emelte ki a politikus.

Rávilágított arra is, hogy minden településnek vannak hagyományai, amelyek meghatározzák a helyben levő ipart is. Kifejtette, hogy élelmiszergazdaság és a gépipar tradicionálisan erős Kaposváron, illetve Somogy megye korábban is az élelmiszer-feldolgozással foglalkozott. Emellett több turisztikai beruházást is végrehajtottak, ennek köszönhetően tavalyelőtt 15, tavaly pedig 5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a megyei jogú városban.

A közgazdász erre úgy reagált, hogy a gazdaság szerkezetét befolyásolhatják a támogatások, de a végső szót a befektetők mondják ki. Rávilágított, hogy a vállalkozásoknak hosszú távon kell fenntarthatónak lenni, ezért nem lehet néhány év alatt eldönteni, hogy egy város milyen igazi kilábalási lehetőséget kapjon. Megjegyezte azonban, hogy a gazdaságra erősíteni nagyon jó ötlet.

Pénz, pénz, pénz

Főleg Magyarországon fontos, hogy a városban akkor érzi jól magát az ember, ha meg tud élni a fizetésből – mondta Baji Péter. Az MTA Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa szerint ezért fontos, hogy legyen egy gazdasági bázis, tehát legyenek helyek, ahol kikapcsolódásra, szórakozásra van lehetőség, de ehhez szükséges egy anyagi biztonság is. Továbbá úgy látja: a kisebb településeken is szükség van erre.

Kaposvár polgármestere is hasonlóan látja a helyzetet. Szita Károly benyomásai alapján akkor érzi jól magát a városlakó, ha kilép a kert kapuján, és ha esős az idő, nem egy kátyúba lép. Ha a kultúra iránt érdeklődik, el tud menni színházba, vagy ha sportolni szeretne, akkor sportolni. Az MJVSZ elnöke visszautalt a szociológus szavaira, és úgy fogalmazott, hogy egy megfelelő gazdasági bázissal rendelkeznie kell egy településnek, de ebben segít a Modern Városok Program is nagyon sok megyeszékhelyen.

„Ahol nincs közvetlen gyorsforgalmi út összeköttetése az autópályával, most megvalósul” – emelte ki.

Továbbá summázta, hogy Miskolcon ipari területfejlesztés várható, ugyanígy Debrecenben is. Ezzel szemben Székesfehérváron és a nyugat-magyarországi településeken elfogytak azok a területek, ahol ipari zónát lehetne létrehozni, de a munkaerő is. Hozzátette, hogy a közlekedés szervezése érinti Kaposvárt és Debrecent is, intermodális csomópontok létrehozásával.