A főváros mellett elterülő, ma Budapest XX. kerületét alkotó, Pesterzsébet Dunaparti részén már a XX. század első évtizedeiben strand létesült. Az 1930-ban épült strandmedencét először a Duna vizével töltötték. A fürdőt 1931-ben Földváry János, mint bérlő üzemeltette, amit nyilvános pályázat útján nyert el. A bérlő azonnal jelentős vízkutatásba kezdett, amely viszonylag rövid idő alatt eredményt hozott. Budapesten egyedülálló típusú, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. Ez a fajta víz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas, ráadásul a jód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatásáról ismert.
A jelenlegi felújítás során nemcsak a helyi védelem alatt álló, kupolás áltörökfürdő részt újították fel, hanem az egy 4.300 négyzetméteres új épülettel is bővült. A fedett térben tíz medence (jódos-sós vizű termálmedence, termálmedencék, gyerekmedence, kiúszós élménymedence, a terápiás részlegen súly- és kádfürdők, merülőmedencék és Kneipp-medence) várja a látogatókat, míg a kinti részlegen pedig a felújított hullámmedence mellett helyet kapott egy gyerek- és egy úszómedence is. A szaunavilág a teljes megnyitás után külön zónaként fog üzemelni. A fürdő területén belül egy 120 állású parkoló került kialakításra.
A fürdő átadásával egyidőben befejeződött a Pesterzsébeti Jódos-Sós fürdő régi épületének energetikai korszerűsítése is az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával. 2019. március 31-én megtörtént a KEHOP-5.2.8-17-2017-00004 pályázati azonosítószámmal megvalósult energetikai korszerűsítés műszaki átadása, majd azt követően a szükséges kapcsolódó adminisztratív tevékenységek nyomán megtörtént a projekt zárása.
A projekt keretében a történeti, T alaprajzú, egyszintes, magastetős, a medencetérben kupolás épület komplex felújítása történt meg. A nyílászárók korszerű, háromrétegű üvegezésűekre lettek cserélve, a homlokzat és a padlók a költségoptimalizált követelményszintnek megfelelően kerültek hőszigetelésre. A hőtermelést hőszivattyú fogja végezni a meglévő termálkút medencék után elfolyó vizének hőjét, illetve a termálvíz hőjét hasznosítva. Az alacsony hőmérsékletszintű fűtést padlófűtés biztosítja. A projekt keretében beépítésre került egy 300 kW hasznos hőteljesítményű magas hatékonyságú víz/víz hőszivattyú 45/40 hőleadás, 35/30 hőelvétel hőfoklépcsővel. A tetőfelületeken 272 db 275 W-os teljesítményű polikristályos napelem került elhelyezésre, összesen 74,8 kW teljesítménnyel. A termelt villamosenergiát 5 db háromfázisú inverter táplálja az épület hálózatába, 71 kVA összteljesítménnyel.
A projekt révén éves szinten kereken 76 t/év üvegház hatású gázkibocsátás (ÜHG kibocsátás) kerülhető el. A napelemes rendszer az éves felhasználás kereken 10%-át állítja elő helyben. A projekt éves szinten kereken 1045 GJ megújuló energiahordozót hasznosít.
A projekt teljes beruházási költsége 216.810.000 Ft volt, ebből 173.448.000 Ft a vissza nem térítendő támogatás. A támogatást a Széchenyi 2020 KEHOP-5.2.8-17 konstrukció keretében ítélték meg, a kedvezményezett Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
