A turizmus újrakezdését segítheti a Szép-kártya. Mint ismert, a kormány hatszáz milliárd forintot szán a koronavírus-válság által egyik legjobban sújtott szektor, az idegenforgalom megsegítésére. Ennek lehet az egyik eszköze a Széchenyi Pihenőkártya.
Megduplázták a keretösszeget
Két fontos döntést is hozott a kormány az egyik legnépszerűbb cafeteria-elemmel kapcsolatban. Egyrészt a kabinet 2020. június 30-ig nulla százalékra csökkentette a béren kívüli juttatáshoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adót.
Másrészt megduplázta azt a keretösszeget, amellyel a cégek kifejezhetik a dolgozóknak a megbecsülésüket. Ez idén akár nyolcszázezer forint is lehet. Vagyis az egyes alszámlákra utalható maximális összeg is növekszik. Szálláshelyre 225 ezer helyett 400 ezer forintot lehet utalni, vendéglátásra 150 ezer helyett 265 ezer forintot, szabadidős szolgáltatásokra pedig 75 ezer helyett 135 ezer forintot.
Egyelőre nem veszik el a fel nem használt összeg
Fata László cafeteria-szakértő az M1 Summa című műsorában elmondta: azok a munkavállalók sem járnak rosszul, akik a tavaszi szünetre tervezték elkölteni a kártyájukon lévő összeget. Elmondta, aki úgy tervezett, hogy a tavaszi szünetben, húsvét környékén használja fel a „lejáró” egyenlegét, annak sem kell aggódnia, hiszen ez az összeg megmarad, nem is fog csökkenni egészen a veszélyhelyzet végét követő hatvanegyedik napig.
Fontos változás az is, hogy a globális koronavírus-járvány miatt 2020 áprilisában és májusában az OTP elengedi az érintett több mint százezer kártyabirtokosa számára a 2017-ben a kártyákra utalt és még el nem költött juttatások után fizetendő három százalékos havidíjat.
Fata László hozzátette: „ha valaki 2020. május 31-ig nem használja fel a 2018-ban feltöltött Szép-kártya egyenlegét, az összeg ezután is rendelkezésére áll majd”.
A koronavírus-járvány előtti időszakig látszott, hogy a Széchenyi Pihenőkártya nagy hatással van a belföldi turizmusra. Ha megnézzük az idei év elejei kutatásunkat, azt látjuk benne, hogy a munkáltatók nyolcvan százalékánál a cafeteria-rendszer kínálatában ott van a Széchenyi Pihenőkártya – mondta. Hozzátette, egyrészt a kedvező adózásának köszönhető, másrészt annak, hogy jellemzően a munkáltatónak is érdeke, hogy alkalmazottja ki tudja pihenni magát.
Fontos szerepe lesz a Szép-kártyának
Miután a GDP mintegy tíz százalékát adja a turizmus, ahol a foglalkoztatottak tíz százaléka kap álláshelyet, meghatározó a szektor jövője szempontjából az, hogy miként tudja az állam segíteni az ágazatot a válságból történő kilábalásban. Fata László szerint ebben lehet szerepe például a Szép-kártyának. „Azt gondolom, hogy abban az időszakban, amikor visszaáll majd az élet a rendes kerékvágásba, akkor jó eszköz lesz a Szép-kártya arra, hogy a munkáltató támogassa a dolgozó pihenését” – mondta.
Még megmenthető a nyári szezon második fele
„Egy évnek minimum el kell telnie, mire az utolsó őt év forgalmát idézi majd a turizmus a világban, mivel az utazási bizalom nehezebben tér vissza” – véli Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő. Elmondta: „Olaszországban például a belföldi turizmus újraindulása kizárt a következő hónapokban”.
Hozzátette: „hogy mit hoz a jövő, nyilván attól függ, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, a koronavírus meddig szedi áldozatait”. Kiemelte, sokan úgy vélik, talán még a szezon második része megmenthető, ha esetleg júniusban tényleg tetőzik a vírus és júliusban vége lesz, akkor augusztusban az emberek még fognak utazni.
Kiss Róbert Richárd szerint a belföldi turizmusnak kedvezőbbek a kilátásai, hiszen például Kínában is azt látni, hogy a bezártság után az emberek szinte ellepik az idegenforgalmi nevezetességeket, a múzeumokat, a vendéglátóhelyeket.