„Sikerült azt megoldani, hogy egy feltöltődő, éppen eltűnőben lévő ágnak az újjászületése, megvalósuljon. A nemzeti park igazgatóság műtárgy építésével lehetővé tette azt, hogy a víz borítás ebben a Duna-ágban folyamatosan biztosítható legyen, ezzel a kapcsolódó hüllő és kétéltűfajoknak egyéb természeti értékeknek az élőhelye vált biztosítottá” – mondta Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az M1 Kék bolygó című műsorában.

A megalakulásának huszonötödik évfordulóját idén ünneplő Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a területen egyebek mellett elbontotta az áttöltéseket és kotrási munkálatokat végzett.

Ennek során a mederből hatvanezer köbméter iszapot emeltek ki.

A Duna-ág egyik végen kőküszöb, a másikon zsilip is létesült, így az évenkénti kétszeri elöntés esetén a Duna vizét végig tudják tárolni. A munkálatok két és fél évig tartottak, május elején fejeződtek be.

„A beruházás megvalósítására az igazgatóság 559 millió forintot fordított a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programból, összességében az igazgatóság kilenc kehop projektet valósít meg, amelyeknek az össz forrása két és félmilliárd forintot is meghaladja” – tette hozzá az államtitkár.

Bár a munkálatok csak nemrég értek véget, a területen máris magához tért az élővilág, pezseg az élet. Ezek a fura üregek nem a beavatkozás során kerültek ide, hanem az itt élő hódok lakóhelyeinek bejáratai. A part mentén több is van belőlük. Nem csak ezek árulkodnak a rágcsálók jelenlétéről.

„Az előttünk lévő kidőlt fűzfán is nagyon jól látszik, hogy a hód elkezdte rágni a törzsét, aztán egy idő után lehet, hogy ott hagyta, és a szél végezte el a munkának a hátralevő részét, bedöntötte a fát a vízre, ez a hódnak nagyon kedvező lett, mert a vékonyabb ujjnyi vastag friss hajtásokat elérte” – ismertette Gregorits János természetvédelmi őr.

A nemzeti park igazgatóság munkatársai tovább haladnak a mellékágon, egy, a Bezerédi-zátonyon található felszíni formációhoz sietnek. Ez az úgynevezett fok, itt, a területen sok van belőle.

A szakemberek között sincs egyetértés, hogy természetes vagy mesterséges eredetűek-e, de az biztos, hogy nagyon hasznosak.

„Az a funkciója, hogy az árvíznek a sebességét lassítsa, tompítsa, puffer hatással van, és a zátonyban található rengeteg hal ívóhelyet a víz ezeken a fokokon keresztül tölti meg. Most egy ilyenben állunk, ugye azért, mert szárazon van, és nincs víz” – jelentette ki Omacht Zoltán őrszolgálatvezető-helyettes.

Követve a fokokat, hamar észreveszünk egy éppen kiszáradó hal ívóhelyet. Messziről látszik, hogy ami valamikor a halak szerelmének bölcsőjeként szolgált, az most a tollasok terített asztala. „A mögöttem lévő vízben még jelentős mennyiségű hal van, aminek létfontosságú lenne az érkező árvíz, mert ha nem, akkor nyárra kiszáradnak és elpusztulnak” – tett ehozzá Omacht Zoltán.

Az ártéri erdőknek roppant különleges az élővilága, az időszakos vízborítottságot nagyon kedveli ez a kecses és mutatós fehér virág, a nyári tőzike is. Ez a Bezerédi-zátony három védett virága közül az egyik. Természetvédelmi eszmei értéke tízezer forint.

„Nála nagyon fontos, hogy az élőhelyét időszakosan víz borítsa, tehát ezért a projekt számára nagyon fontos, és a másik két faj, tehát a kockás liliom és a ligeti csillagvirág is üde területeken terem tehát nekik is fontos az, hogy a talajvízszint az minél magasabb legyen” – ismertette Gregorits János.

A mellékágat kísérő ártéri erdős övezetet sem kerülték el a munkálatok. Megváltak a tájidegen fajoktól, köztük a nemes nyártól és az inváziós, amerikai kőris és zöld juharfáktól.

„Ezeknek a helyére őshonos telepítések történtek főleg tölgy, kőris, szil fajokkal. Az ártéri szintezettségbe ez a legmagasabban elhelyezkedő térszínt, és ezt a tölgy-kőris-szil ligeterdők foglalták el valamikor, ezért ezeket a fajokat tettük vissza” – zárta Omacht Zoltán.

A Bács-Kiskun megyében található Bezerédi-Duna-ág a ráfordított 559 millió forint felhasználásával újjászületett.