A 2020. évi előzetes adatok szerint az ágazat hozzájárulása a GDP-hez a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 8,1 százalék volt, 2019-ben még 10 százalékot tett ki.
A 2020-as előzetes adatok szerint a külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai az előző évinek mindössze 44 százalékát, 978 milliárd forintot tettek ki folyó áron.
A magyar lakosság hazai turisztikai kiadásai 2020-ban 44 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, és 406 milliárd forintot tettek ki. Így a külföldiek és a magyarok magyarországi turisztikai kiadásai 1384 milliárd forintra zsugorodtak, ami a 2019. évinek kevesebb mint a fele.
A KSH adatai szerint 2020-ban a turisztikai szektor két fő ágazatában, a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban együtt – amely a turisztikai foglalkoztatásnak mintegy 42 százalékát teszi ki – a foglalkoztatottak száma 8 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
2020 végén a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban 73 ezer vállalkozást tartottak nyilván, ami 0,5 százalékkal maradt el az előző évitől. A működő kereskedelmi célú szálláshelyek egységeinek száma visszaesett (több mint 15 százalékkal), ennek következtében csökkent a szoba- és a férőhely-kapacitás is – közölte a KSH.
A jelentésben arra is kitértek: az UNWTO World Tourism Barometer 2020-ra vonatkozó jelentése szerint a globális turizmus az eddigi legmélyebb válságát szenvedte el 2020-ban, mialatt a nemzetközi utazások száma 74 százalékkal, mintegy 1 milliárddal csökkent az előző évhez képest. Ázsiában és a Csendes-óceán térségében 84 százalékos, a Közel-Keleten és Afrikában egyaránt 75 százalékos csökkenést regisztráltak. Európában 70, Amerikában 69 százalékos volt a visszaesés.
A nemzetközi utazások összeomlása 1,3 milliárd dollár exportbevétel-kiesést jelentett, ami több mint 11-szerese volt a 2009-es gazdasági világválság idején regisztrált veszteségnek. A válság 100 és 120 millió közötti közvetlen turisztikai munkahelyet veszélyeztetett, ezek közül sokat a kis- és középvállalkozásoknál.
