A 18 500 m2 alapterületű Buda Palota az 1920-as években épült a Magyar Posta irodaházaként. A XX. századi magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása ma műemléki védettséget élvez. Az ingatlan felújításra előkészített állapotban 22,3 millió euró vételáron került a Pallas Athéné Alapítványok (PADA) tulajdonába.
Az alapítványok célja az épület felújítása és a piacon jól bérbe adható, 14 ezer m2 összterületű irodaház kialakítása. A Buda Palota a modern irodafunkciókon túl turisztikai attrakciót is kínál majd, ugyanis az épület tornya a nagyközönség számára is látogatható lesz. Mivel Budának ezen a részén nincs másik kilátó, az új nevezetesség vélhetően rendkívül népszerű lesz a magyar és külföldi turisták körében – tájékoztatott a PADA.
A szomorú korban született épület
A pestbuda.hu azt írta, a főváros első, kizárólag irodai célra emelt középülete szomorú korban született: az első világháborús veszteségek, a trianoni trauma, majd a ’20-as években következő gazdasági gondok nem kedveztek a nagy befektetéseknek. Nem is folyt ekkoriban hasonló volumenű építkezés. Mégis nyilvánvaló volt: az ország hírközlését, a postaforgalmat mielőbb helyre kell állítani. Az anyagi lehetőségek olyannyira korlátozottak voltak, hogy az elodázhatatlan feladatot, a postaközpont megépítését is külföldi kölcsönből kellett fedezni.
Az egyik legfontosabb szempont tehát a takarékosság, kerülni minden fölösleges pazarlást, túldíszítettséget. A nyilvános tervpályázatot 1922-ben írják ki, a győztes Sándy Gyula, műegyetemi tanár.
Egy kis történelem
Az építkezést 1924-ben kezdték, a külső falakat téglából rakják, a középsőket vasbetonvázakkal erősítik. A telek erősen lejt, így kétszintes pincét ásnak, közben egy addig ismeretlen vízérre bukkannak, ahonnan azóta is szivattyú emeli át a vizet a csatornarendszerbe. A takarékosság jegyében – a kor szokásaitól eltérően – alacsonyabb belmagasság készült, ez később még jól jött a II. világháborút követő nehéz időkben. Ám a gazdaságosság nem ment a minőség rovására: tartós, erős alapanyagokat használnak, szem előtt tartva, hogy a nehéz munkapiaci helyzetben minél több magyar vállalatot foglalkoztassanak. A nemzeti szimbólumok közül az országcímer nem maradhatott el, a Várfok utcai sarokra pedig Bory Jenő Földgömb című alkotása került.
Alig két év kellett a Postapalota felépüléséhez, amelyben külön épületrészt alakítottak ki távbeszélőközpont céljaira. S 1926 márciusában a vezérigazgatóság már itt tartotta ülését, a közel 19 ezer négyzetméternyi irodaterületen pedig megkezdődött a munka.
Az ország első páternosztere
Érdekesség, hogy itt üzemelték be az ország legelső, mai napig működő páternoszterét. A második világháborúban erősen megrongálódott az épület, a romeltakarításnál négyszáz fuvarnyi épülettörmeléket szállítottak el innen a Vérmező feltöltéséhez. Nem csoda, ha eredeti pompáját a háború után nem is nyerte vissza, a míves, játékos elemek, a finom részletek eltűntek. Az angyalokkal díszített országcímer-mozaik és a Földgömb megsemmisült. A homlokzatot lefestették, a tágas dísztermet apró irodákra szabdalták.
Az épület egészen 2008-ig adott otthont a postának. Majd mélyen áron alul, mindössze kétszázezer forintos négyzetméter áron adott túl a posta akkori vezetése a palotán. Évekig kongott az épület az ürességtől, míg a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába került hétmilliárd forintért. Most ismét eljött a megújulás időszaka: a Buda Palotát jövő tavasszal a nagyközönség is birtokba veheti.
