Jump to content

Betelt a borospohár: Szigorítanák a Balaton-felvidéken való építkezést

2017. 10. 09. 20:05

Annak ellenére, hogy a Balaton-felvidéki borászok rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy az ingatlanok miatt értékes borszőlő-termelő területeket veszítenek el, közel tizenhét évig szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megállítsák az építkezéseket. Ennek az ügynek a végére tehet pontot akár még az idén a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

Nemcsak a borászoknál, immár a kormányzatnál is betelt a pohár. „Valószínűleg nagyon kellemes szőlőhegyen lakni; a városi emberben egy idő után kialakul egyfajta romantikus elvágyódás a vidékre, és sokan olyan helyeken építenek üdülőt, amelyek talán a legalkalmasabbak a szőlőtermesztésre”- mondta Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Azonnal érezhető szigorítás jön

Törvényi szabályozás természetesen létezik. Az országgyűlés 2000. évi 112. törvényét a legtöbben csak “Balaton-törvény” néven ismerik, ez meghatározza, hogy milyen feltételekkel lehet többek között a Balaton-felvidéken is építkezni. Azonban, mint szinte bármilyen esetben, itt is lehet kiskapukat találni. Ezeket hivatott becsukni az FM legújabb szabályozása.

Amint azt Gál Péter elmondta, a cél a beépíthetőség csökkentése. „Abszolút megalapozott a szakmai szervezetek és borászok felhívása.  Az egyeztetés már megkezdődött a minisztérium, a szakmai szervezetek és a borászok között. Ki kell kényszeríteni az új szabályokkal, hogy ne építsék be az említett területeket” – magyarázta a helyettes államtitkár.

Gál Péter hozzátette, a hatálybalépést követően azonnal érezni lehet majd a szigorítást.

Azért is nagyon fontos ez a lépés, mert a telektulajdonosok az esetek nagyjából 99 százalékában tisztában vannak azzal, hogy lehet-e építeni egy adott területre, illetve, azzal is, hogy milyen típusú épületet lehet építeni és milyet nem.

Ezt már a Balatoni Kör elnöke részletezte a híradó.hu-nak. Laposa Bence szerint a probléma több összetevőből áll.

Amikor az elmélet nem találkozik a gyakorlattal

„Többnyire I. osztályba besorolt kataszterekről – olyan területekről, amelyek borszőlő termesztésére kiváló adottságúak – beszélünk, mégis folyamatosan üdülőket húznak fel a panorámás szőlőtelkekre” – hangoztatta Laposa Bence.

Az elnök rávilágított: a bürokratikus rendszert sokan és könnyen ki tudják játszani. Például a gyakorlatban  üdülőt építenek, azonban az építési kérelmen, amit a hivatalban leadnak, egy gazdasági épület látszik, és miután elkészült az épület, nem ellenőrzik, hogy  az elmélet hogyan valósul meg a gyakorlatban.

Az az érdekes egészben – tette hozzá –, hogy az emberek a környezet miatt építkeznek a környéken, de ha a tendencia tovább folytatódik, végül az üdülőtulajdonosok arra a néhány hónapra sem abban a környezetben pihennek, ahol szerettek volna, hiszen teljesen beépítik a területet.

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint, ha már bármilyen ingatlant is felhúztak egy telken, a két hektárnál nagyobb földeken legalább a nyolcvan százalékos szabályt be kellene tartani – természetesen ezzel nagyon sokan nem foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy a telek nyolcvan százalékán csak és kizárólag szőlőt lehet termeszteni, amelyet aztán akár tovább is lehet értékesíteni, nem kötelező bort készíteni belőle.

A Balatoni Kör általában helyben tart tanácskozásokat az üggyel kapcsolatban, amelyeken részt vesznek az FM képviselői, és a helyi hatóságok is.

„Nézd, mennyi szőlő! Ja, nem.”

Ha van is, aki még nem járt Csopakon, valószínűleg azt már hallhatta, hogy a településen a csopaki szőlők helyi jelentőségű védett természeti terület besorolás alá kerültek. Valószínűleg tehát nem lehet nagyot tévedni azzal a kijelentéssel, hogy a község elkötelezte magát a szőlő-és bortermelés mellett: a tulajdonosi lapokon ugyanis be van jegyezve a szőlőművelési kötelezettség is.

A városvezetés minden igyekezete ellenére azonban itt is lehet érdekességeket tapasztalni.

„A legrosszabb a zárt kertek művelési ágból való kivonása, hiszen így sokan kivágják a szőlőtőkéket, a szőlész-borászok pedig nem élhetnek az elővásárlási jogukkal, mivel azok már nem számítanak termőföldnek” – ecsetelte a polgármester, Ambrus Tibor.

Így tehát könnyen el lehet adni egy egyébként szőlőtermelésre kiválóan megfelelő földet bármilyen külföldinek – nagyjából százmillió forintért.

„Ha egy borász meg is tudja fizetni ezt a pénzt – és ők vannak kevesebben –, akkor sem veszi meg, hiszen ez nagyjából soha nem fog megtérülni” – tette hozzá a polgármester. Ambrus Tibor elmondása szerint ezzel a módszerrel nagyjából egy éve tudnak a telektulajdonosok kibújni a kötelességek alól, illetve, ha központilag nem hosszabbítják meg a határidőt, ez év december 31-ig.

A polgármester szerint elképzelhető, hogy az intézkedésre lehet logikus magyarázatot találni, de mire lejár a határidő „eltűnik a szőlő”.

„Csodák márpedig nem léteznek”?

Pontosan az ilyen kiskapuk bezárása miatt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) azt próbálja elérni, hogy a legszigorúbb szabályozás lépjen életbe minél előbb.

Légli Ottó, a HNT elnöke szerint jelenleg a Csopaki szőlőhegy mindössze 30 százalékán termelnek borszőlőt, Badacsonyról pedig elmondható, hogy már vagy húsz éve megtelt üdülőkkel.

„Nem újkeletű problémáról van itt szó, Laposa József már a nyolcvanas évek végén könyvet írt erről a jelenségről. Világszínvonalú borokat áldozunk fel a panorámás nyaralás oltárán, az a helyzet” – summázta az ügyet végül Légli Ottó.

Az elnök úgy fogalmazott: csodák márpedig nem léteznek, viszont igenis létre lehet hozni egy szigorú, észszerű szabályozást. A remények szerint a következő – amelyről Gál Péter, eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár beszélt fentebb – pontosan ilyen is lesz.

(Forrás: vakaciozzunk.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)