Jump to content

Évmilliók, amelyeket pár óra alatt végignézhetsz

2017. 12. 28. 09:05

Az Aggteleki-karszt valóságos barlangászparadicsom: a Gömör-Tornai-karszton összességében több mint 1200 barlang van nyilvántartva. Egy ilyen kis területen ez rendkívül gazdag barlangszámot jelent.

Gruber Péter a föld alatt szenvedélyes barlangász, elhivatott barlangkutató, a föld felett pedig az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának elfoglalt igazgatóhelyettese. Ő kísérte el a Kék bolygó stábját a föld alatt.

Munkája gyakran irodához köti: telefonál, szervez, rendszerez, de gondolatai javarészt ilyenkor is a barlangok körül forognak. Szenvedélye a hivatása, nem véletlen, hogy itt dolgozik, az Aggteleki-karszt ugyanis bővelkedik ezekben a természeti képződményekben.

Már csak azért is, mert gyakorlatilag több mészkőformáció található itt a területen. Ezek nagyon jól karsztosodnak és ezekben hatalmas nagy üregek alakultak ki itt az évmilliók során. Gruber Péter egyik kedvenc földalatti óriása a Baradla. Ez a Gömör-Tornai-karszt legrégebben kutatott és legrégebben ismert barlangrendszere, az összhosszúsága meghaladja a 26 kilométert.

Gyakorlatilag egy lerágott csontnak hitték magát ezt a barlangot, mivel olyan régóta ismerték, azonban közelmúltban kiderült, hogy rengeteg feltáratlan rész van még a barlangban, ezeket kutatjuk még a mai napig és ez mind azt bizonyítja, hogy van még mit keresni itt a föld alatt.

A műsor másik útikalauza, Pecze Imre bár nem lett kutató, csaknem harminc éve vezet túrákat a barlangban. Úgy mondja, hogy ezek a helyszínek a földtörténet képeskönyvei,
amelyek megismerése kiemelt jelentőségű.

Sok helyen találtak kövületeket, fosszíliákat a falakon, a kőzet korával megegyező élőlények maradványait, de ősállatok csontjait is megtalálták a barlangban és az ősemberek is bent laktak, és rengeteg régészeti lelet került elő.

Nem élettelen a mély

Mint elhangzik, a Baradla az ősidők óta nyitott, így ma is találhatók benne állatok. A fellelt és meghatározott állatfajok száma megközelíti az ötszázat, de nagy részük mikroszkóppal látható. Legnagyobb állandóan bent élő állatként a vakrákot tartják, ezek kettő centiméteresre nőnek, és a patakok vizének medrében élnek.

A testük kifehéredett, a szemük visszafejlődött, mivel már nagyon régen kerültek be a felszínről a mély sötétjébe, így napfény talán már évezredek óta nem érte a páncéljukat.

Természetesen a természeti képződmények az igazi értékek a barlangban: az első és a legfontosabb az nem is a cseppkő, hanem maga az alapkőzet, a mészkő, ugyanis ebben a teremben van a wettersteini mészkőnek a földalatti alapszelvénye, a kijelölt geológiai alapszelvénye, ami több millió éves lehet.

Mellettük fiatalnak számítanak a mindösszesen néhány százezer éves cseppkövek, természeti jelentőségükben azonban nincs különbség. Jellemzőek a nagyobb méretű oszlopok és állócseppkövek, előfordulnak cseppkőzászlók is, sőt dobcseppkő is van itt, ezek ritka képződménynek.

Ezek úgy alakulnak ki, hogy egy nyelvszerű lemez jön létre és a lemezek pereméről zászlócseppkövek épülnek, és sokszor ezek a cseppkőzászlók egy levegős teret zárnak be, és hogyha a lemezeket ütögetik, kongó, dobszerű hangot adnak ezek a képződmények.

A Kék bolygónak úgy fogalmaztak a szakemberek: ezek a cseppkövek, akárcsak az alapkövek magukba zárták az elmúlt évezredek és évmilliók történetét – a szakértők úgy mondják: időkapszulák, amelyek megismerése és feltárása kiemelt fontosságú tudományos terület és nem utolsósorban páratlan látnivaló.

(Forrás: vakaciozzunk.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)