A Shigeharu Shimamura nevéhez köthető Marai salátagyár ötlete 2004-ben merült először fel, és 2011-ben a cunami és földrengés után nyert létjogosultságot. A természeti katasztrófa tönkretette a gazdaságot és földeket, sok kihasználatlanul maradt területeket hátrahagyva. A károkat enyhítve ezeken a területeken jött létre a gigantikus termelőközpontot

A Marai nem csak munkahelyet teremtett, hanem gazdasági helyzeten is képes volt javítani. A gyár a költséghatékonyság elve mentén működik, például a dolgozók védőruhában vannak és minden teljesen steril a belterületen, hogy a saláták megmosását el lehessen kerülni, ergo vizet lehessen spórolni. Ehhez hozzájárul az is, hogy a gyár félig automatizált, csupán a betakarítást végzik kézzel.

A komplexum sikerességét mi sem mutatja jobban, hogy lassan új egységeket nyit Kínában, Oroszországban és Mongóliában is. Nagy előnye, hogy városokba is telepíthető, hiszen teljesen hermetizált, a fény, hő és levegő mennyisége szabályozható, alkalmassá tehető a termelésre.