Nincs átlagos napja egyetlen légi utaskísérőnek sem, minden attól függ, milyen utakat választ és hol áll a ranglistán – mesélt a Kossuth Rádió Közelről című műsorában Bánhegyi Csilla, aki már vagy harminc éve kezdte a szakmát. Az ember kezdőként tartalékos, nem tudja előre, mit hoz a holnap. Aztán később, lehet választani is az utak között – magyarázta Bánhegyi Csilla, aki jelenleg egy kanadai légitársaságnál vezető utaskísérő.

Szigorúak az előírások, például fontos, hogy rendben legyenek az iratok, anélkül ugyanis nem lehet felszállni a gépre. Szabályok kötik a pihenőidőt is: ha külföldön, hotelben történik, akkor minimum 9 óra, otthon pedig 10 vagy 12 a minimum – meséli.

Bánhegyi Csilla azt mondta, vészhelyzetben mindenkinek megvan a maga feladata. A legrizikósabb útja mégis az volt, amikor gömbvillám csapott a gépbe, kétszer egymás után. Nagyon ijesztő volt – fűzte hozzá.

A szebb emlékek közé tartozik viszont, hogy több híresség is repült már vele, mint például Jon Bon Jovi, Martin Sheen vagy épp Gwen Stefani.

Óra nélkül nem megy

Richter Szilvia két évig dolgozott egy fapados légitársaságnál utaskísérőként. Hetente általában négy utat tett meg, hajnali három órai ébresztővel és este hat órai hazaérkezéssel. Napi rutin volt a reggeli sminkelés is: szükség van rá, mivel a repülőn annyira mások a fényviszonyok, hogy különben sápadtnak tűnik az ember – mondta.

Késni nem lehet, egy percet sem – hangsúlyozta a műsorban. De küldtek haza már azért is embert, mert nem volt meg az órája: ugyanis ha bármi történik, egymáshoz kell állítani az órákat, mert adott helyzetben meg van határozva, hogy mire mennyi idő áll a rendelkezésre – magyarázta.

A munkaidő egyébként csak addig tart, amíg jár a gép motorja – az utasok leszállítása már a pihenőidőben zajlik.

Megterheli a szervezetet

Richter Szilvia elmesélte, hogy a vizsgán szimulátor-feladat is van, ahol a mentést gyakorolják. Mesélőnknek például olyan zuhanást szimuláltak, amely után vízről kellett az utasokat kimenteni, de volt olyan szituáció is, amelyben tüzet kellett oltani a fedélzeten.

A sok nehézség ellenére sok élménnyel is jár ez a szakma: a pilótafülkéből hullócsillagokat nézni, megfizethetetlen – mondta.

A sok repülés mindemellett nagy terhelésnek teszi ki az emberi szervezetet: egy év ilyen jellegű munka után nem tanácsos vért adni, illetve három év után már donornak sem lehet jelentkezni.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Vakációzzunk  Facebook oldalát!
(Kép: mota.ru Forrás: vakaciozzunk.hu/hirado.hu)