A klímaváltozás megnövelheti a lecsapó jégviharok számát

Amerikai kutatók egy fagyos éjszakán vízzel permeteztek be egy erdőt. A mesterséges fagyasztással a jégviharok és a klímaváltozás hatásait kívánták vizsgálni. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium erdészeti kutatója elmondta, hogy az utóbbi évek megfigyelései azt mutatják, a klímaváltozással megnőhet a hirtelen lecsapó jégviharok száma. Ezekre az ökoszisztémában is komoly károkat okozó katasztrófákra nem árt időben felkészülni. Észak-Amerika egyes részein már mostanság is komoly pusztításokat képes okozni a jég.

Jégviharok akkor alakulnak ki, hogyha  az alacsony felhőkben megfagy a pára, és ilyen esetekben a lehulló csapadék mindent vastag jégréteggel von be. A tudósok korábban már tanulmányozták az erdőtüzek és a savas eső hatását, de a jégviharoknak az erdők egészségére gyakorolt hatását még nem vizsgálták meg közelebbről.

Az erdők ökoszisztémáját és regenerációs képességét is vizsgálják

A minisztérium New Hampshire-i Hubbard Brook kísérleti erdejének különböző, kosárlabdapálya méretű részeire zúdították tűzoltók fecskendőkkel vizet, amelyet egy közeli patakból szivattyúztak ki. Különböző mennyiségű vízzel a jegesedés három fokozatát hozták létre. A kutatócsoport ezután egy éven át összehasonlítja a jeges részek életét a közeli, érintetlen erdőkével. Összevetik az erdő egészségének jellemzőit, a talaj tápanyagainak körforgását, a regenerációképességet és a vadállomány alakulását is.

A szakemberek szerint a jegesedés egy bizonyos mértékig még jót is tesz az erdőségeknek. Mivel megnyirbálja a meglévő lombozatot, így helyet csinál az új hajtásoknak, és ezzel elősegíti az egészséges természeti körforgást. Azonban, hogyha a következő évtizedekben az éghajlatváltozás miatt az ilyen viharok megsokasodnak, az erdők fái nem tudnak időben regenerálódni.

Hazánkban az ónos eső okoz fejtörést

Magyarországon 2014 decemberében csapott le ónos eső, amely mintegy 30 ezer hektárnyi erdőt tett tönkre. A magasabban fekvő területeken, például Dobogókőn, a Magas-Mátrában, Galyatető térségében, a Börzsönyben és a Bükkben 8-10 centiméteres jégréteg keletkezett a fákon, amelyek ágai letörtek a nagy súly alatt. Az akkor keletkezett kár megközelítette a százmillió forintot.