Véleménye szerint a magyar turizmus el fogja érni az osztrák turizmus szintjét. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy az ágazat hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez jelentősen emelkedjen, a GDP 16 százalékát adja majd, és a mostani évi 30 millió vendégéjszaka 50 millióra emelkedjen 2030-ra.

A turizmus szerkezetében kedvezőnek nevezte, hogy 50-50 százalékát adják a belföldi és a külföldi vendégek. A zászlóshajó Budapest, az évi 30 millió vendégéjszakából 10 milliót a főváros ad, és a külföldi vendégek kétharmada érkezik ide.

Kitért arra, hogy a jelenlegi adatok alapján magántőkéből közel 3000 új szoba létesül az épülő új hotelekben, a kormány pedig 46 milliárd forint támogatást nyújtott a szálláshelyek fejlesztésére a Kisfaludy-programban.

Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a kerékpárversenyek turisztikai attrakciót jelentenek, ahogy az egyéb jelentős sportrendezvények. A versenyzők, szurkolók, nézők és kísérők jól fizető vendégéjszakákat hoznak a rendező országoknak, városoknak.

Az MKSZ évente átlagosan 140 sportesemény felügyeletét látja el. A sportturizmust az átlagosnál többet költő és hosszabb ideig maradó vendég jellemzi. A szövetség arra törekszik, hogy minél több olyan versenyt szervezzen, amely jelentős vonzerőt jelent akár belföldi akár külföldi vendégeknek, ezzel a tavaszi-őszi időszakban turisztikai forgalmat hozzon - fejtette ki.

A kiemelt turisztikai térségekben olyan fejlesztési programok indulnak, amelyek a kerékpározók tájékozódását, navigációját segítik, például a Balaton, Tiszafüred-Hortobágy-Debrecen térségekben.
Guller Zoltán közölte: az adataik szerint a kerékpáros turisták egyértelműen többet költenek, a sportversenyeik az országmárka építéséhez is hozzájárulnak.