Az osztrák környezetvédelmi hivatal adatai szerint a légi forgalom teljesítményegységenként, utaskilométerenként több mint 450 gramm szén-dioxidot bocsát ki, dupláját a dízeles és benzines autókénak, nyolcszorosát a távolsági autóbuszokénak és több mint harmincszorosát a vasúténak.

A légi forgalom 1990-ben 900 ezer tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe Ausztriában, tavaly pedig több mint kétmillió tonnát, amely másfél millió személygépkocsi éves kibocsátásának felel meg. Az Európai Unióban a légi forgalom szén-dioxid-kibocsátása az 1990-es 83 millió tonnáról 2017-re duplájára, 164 millió tonnára emelkedett. Miközben az autók szén-dioxid-kibocsátása 60 százalékkal emelkedett 1990 óta Ausztriában, a közúti teherforgalomé pedig 91 százalékkal, addig a légi forgalomé 155 százalékkal.

Tavaly 2,3 millió tonnára csökkent az összes szén-dioxid-kibocsátás Ausztriában az előző évi 2,4 millió tonnáról, az idén viszont a hivatal ismét némi növekedésre számít. Jelentésében hangsúlyozza, hogy a repülőgép-üzemanyag ára a légi forgalom magas kibocsátási értékei ellenére sem tartalmaz ásványolajadót, sőt a vasúti jegyekkel ellentétben a nemzetközi repülőjegyek árában nincs még áfa sem.

Ausztriában tavaly 910 millió liter kerozint tankoltak. A gépjárművek üzemanyagára kivetett ásványolajadót alapul véve ez tétel a környezetvédelmi hivatal számítása szerint tavaly 440 millió eurós adókedvezményt jelentett a légi közlekedésnek. A repülőjegyekre kivetett adó viszont ennek csak egy töredékével, 116 millió euróval pótolta a költségvetés így kieső adóbevételét. Mivel azonban az idén a repülőjegyekre kivetett adó a felére csökken, a költségvetés bevételei is kisebbek lesznek.

Mindaddig, amíg a kerozin ára nem tartalmaz ásványolajadót, a repülőjegyek adóztatásával kellene egyenlő feltételeket teremteni az EU-ban – jelentette ki Markus Gansterer, a hivatal szakértője. Véleménye szerint Európán belül nagy sebességű vasúti pályákkal kellene összeköttetést létesíteni a jelentősebb városok között. Ezzel a megoldással ki lehetne váltani az Európán belüli rövid repülőjáratokat, ami nagyban hozzájárulhatna a klímacélok teljesítéséhez a közlekedésben.