Az okosszálloda, ahol robot fogad és szolgál ki minket már nem sci-fi, hanem létező jelenség külföldön. De hol tart ehhez képest a magyar szállodaipar, és mi várható a következő 5-10 évben?

Az intelligens városok és intelligens épületek korában a turizmus és a szállodaipar is óriási fejlődésen megy keresztül. A digitális technológiák hatására az igények nagymértékben megváltoztak mind fogyasztói, mind szolgáltatói oldalról.

Japánban és az Egyesült Államokban már akár mobilalkalmazáson keresztül is előre be lehet csekkolni a szállodába. A recepciós, a portás és a szobapincér is lehet robot, a takarítónő pedig hőkamerás képből látja, hogy vannak-e a szobában. A szobakulcsot felváltó biometrikus azonosítás már csak egy lépésre van, a szobafunkciók hangvezérlése pedig megszokottnak számít.

Egyre többen keresik a testre szabott szolgáltatásokat is, legyen az az egyéni preferenciák szerint automatizált szobai hőmérséklet vagy világítás, de lehet akár egyéni érdeklődésre szabott programajánlat is. A tudatos utazóknak pedig a kényelmi szolgáltatások mellett a fenntartható megoldások is fontosak.

A Schneider Electric szerint a vendégek elvárásai olyan új kihívásokat támasztanak, amelyeket a hazai szállodatulajdonosoknak és -üzemeltetőknek egyre nehezebb megugrani, ha a kiváló vendégélmény mellett a költséghatékony és biztonságos működésnek is eleget akarnak tenni.

Az okoshotelek kialakításához ezért először az alapokat kell megteremteni egy átfogó, intelligens épületfelügyeleti megoldás formájában. Egy ilyen platform keretbe foglalja a különféle rendszereket, összegyűjti és értelmezi az egymással összeköttetésben álló eszközök által generált adatokat, így olyan információkat szolgáltat, amelyekkel magas színvonalú és személyre szabott szolgáltatások nyújthatók. Egyúttal a szállodák a saját működésüket is optimalizálhatják, beleértve a víz-, gáz- és villamosenergia-fogyasztást, így kiadásaik is csökkenek.

Okoshotel három lépésben: biztonság, kényelem, hatékonyság

Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure platformért felelős üzletfejlesztési igazgatója szerint egy okosszállodánál a legfontosabb kritérium az emberek biztonsága, amihez elengedhetetlen az integrált, modern biztonsági rendszer.

Egy több száz szobás hotelben például tűz esetén életeket menthet, hogy a tűzjelző rendszer jelzése után az átfogó épületfelügyelet azonnal meg tudja határozni a tűz helyét, a veszélyzónában tartózkodók számát (a szobákban lévő érzékelők segítségével kilistázva a vendégek nevét és hogy ténylegesen bent tartózkodnak-e), valamint a legrövidebb menekülési, illetve a vészhelyzethez vezető elérési útvonalat.

A következő lépés a vendégek kényelemérzetének növelése. „A szoba megfelelő hőmérsékletének beállítása és fenntartása alapfunkciónak számít az ilyen rendszereknél, erre épülnek az olyan extra funkciók, mint a világításvezérlés, a smart tévé, a hangtechnika és az asszisztencia. Jó példa erre a Schneider Electric és a Volara együttműködése, amely lehetővé teszi, hogy a szobákban hangvezérléssel irányítsák a világítás- és a redőnyvezérlést, a termosztátot, valamint a ’takarítást kérek’ és a ’ne zavarjanak’ funkciókat. Ez azonban csak egy része a kényelmi szolgáltatásoknak” – mondta Racsek Dániel.

Az okoshotelek harmadik szintje az energia- és költséghatékony működés elérése. Egy intelligens rendszerrel megvizsgálható, hogy egymáshoz képest arányaiban milyen energia- és költségvonzattal jár az épület villamosenergia-felhasználása, a hűtés-fűtés és a vízfogyasztás, ami segíti a költség- és energiaoptimalizálást. Jól visszakövethető és ezáltal könnyen beazonosítható, hogy a kiugró jelenségeket mi okozza: a működési folyamatban történt változás vagy meghibásodás. Sőt, egy energiahatékonysági beruházás esetén a megtérülést is nyomon lehet így követni - írja az m2mzona.hu.