A gízai nagy piramis négyezer évig volt a világ legmagasabb épülete, a huszadik században azonban már sokkal gyakrabban változott ennek a címnek a birtokosa.

1901-es elkészülte után 167 méteres tornyával még a philadelphiai városháza lehetett a legmagasabb épület a világon, ezután viszont már sorban épültek az Egyesült Államokban a magasabbnál magasabb felhőkarcolók, az Empire State Building vagy a 2001-ben elpusztított World Trade Center.

Először 1998-ban, a malajziai Petronas-ikertornyok megépültével került el Észak-Amerikából a legmagasabb épület címe Ázsiába. A maláj tornyok után még a tajvani Taipei 101 is volt a világ legmagasabb épülete, de csupán öt évig, mivel 2009-ben a dubaji Burdzs Kalifa 828 méteres magasságával messze lehagyott minden korábbi, ember alkotta épületet.

Természetesen az ilyen listák viták tárgyát képezhetik, mert sokszor eltér, hogy mely építményeket szerepeltetik a listákon, a tornyokat, rádióadókat sokszor külön kezelik. Például az Eiffel-torony megépülte után 324 méteres magasságával 41 évig a legmagasabb ember alkotta építmény volt.

Még az is vita tárgyát képezheti, hogy mit tekintenek egy épület magasságának: beleszámítják a tetejére elhelyezett antennát? Vagy csak a legfelsőbb elfoglalható szint számít?

A mi mostani listánk esetében azonban nincs nagy jelentősége az ilyen különbségtételnek, a következő épületek így is minden képzeletet felülmúlnak, és láthatjuk, hogy még a Burdzs Kalifa is eltörpül mellettük.

Nem véletlen, hogy ezek a víziók még csak a tervezőasztalon szerepelnek, valószínűleg jó sokáig kell még várni, amíg hasonló építményeket létrehoz az emberiség.

Shimizu Mega-City Pyramid

A Tokiói-öbölbe tervezett piramis formájú épülettel a japán főváros túlnépesedési gondjait szerették volna megoldani. Egymillió embernek lenne elég hely a 2004 méter magas épületben.

Hatalmas mérete miatt a hagyományos anyagokból nem is lehetne megvalósítani, a tervezők szupererős és ultrakönnyű szén nanocsövekből képzelték el a felépítését.

Az 1996-ban bejelentett épületet a tervek szerint 2030-ban kezdték volna el építeni, és nyolcvan év múlva, 2110-ben készült volna el, de egyelőre nincsenek előrelépés a projekttel kapcsolatban.

2009-ben jelentették be a 2400 méter magas felhőkarcoló tervezését az Egyesült Arab Emírségekben.

Az Eiffel-torony által inspirált torony egy központi magból és hat külső épület összekapcsolódásából épülne fel. Kialakításával ellenállna a széllökéseknek, és a megújuló energiaforrások használatával elméletben takarékosan működne.

A Dubaji City Tower 400 emelete között a koncepció szerint 200 kilométer/órás sebességgel közlekednének a liftek.

A magyarul Végső toronyra fordítható elnevezés egy San Franciscóbba tervezett hatalmas felhőkarcolót takar. Az 1991-ben megálmodott épület 3200 méter magas lenne, 500 emeletén nagyjából egymillió ember lakhatna.

A tervező, Eugene Tsui szándékait a modern városi térségek problémáinak megoldása vezette, amikor kitalálta az Ultima Tower koncepcióját. A városok szétterjedése komoly terhet ró a környezetre, ezt oldanák meg a hatalmas felhőkarcolók, amelyekben kis területen élhetne nagyon sok ember.

Az épület ráadásul az elképzelések szerint az erőforrások spórolására épülne, természetes szellőzéssel, víztisztító berendezésekkel, és megújuló energiaforrásokkal. A környezettudatossági szándékok egyébként nem csak ezt a tervet jellemzik, a legtöbb ilyen magas épület a sokasodó emberiség problémáira kíván megoldást adni a lakosság összetömörítésével.

X-Seed 4000

A Japánba tervezett hegy formájú felhőkarcoló 4 kilométer magas, az alapjainál pedig 6 kilométer széles lenne. Hatalmas méretei miatt csak a tengerre lehetne megépíteni, és a 3 millió tonna acélból felépült épületben ötszázezer–egymillió ember lakhatna.

A felhőkarcoló hasonlítana a Fujira, de még a tengerre építve is több mint 200 méterrel magasabb lenne a japánok szent hegyénél.

Egy 4 kilométer magas felhőkarcoló azonban a megépítés után is komoly kihívások elé állítaná az üzemeltetőket. Egy átlagos felhőkarcolóhoz képest ilyen magasságban már akkora lenne a külső és belső nyomás közötti különbség, hogy ezt mesterségesen kellene kiegyenlíteni.

Ráadásul a tervezett helyszín Japán, a Föld egyik leginkább földrengéseknek és szökőáraknak kitett térsége, ez ellen is megfelelő védelmet kellene biztosítani az X-Seed 4000 megvalósításakor.

Az épülettel kapcsolatban a kritikusoknak valószínűleg igazuk van, amikor azt mondják, hogy az X-Seed 4000 tervezői soha nem is akarták megépíteni, csupán figyelemfelkeltési céllal készítették el a terveket.

A tokiói Bábel toronya már a túlzások között is túlzás. Tíz kilométerre tervezett magasságával a valaha vizionált legmagasabb épület. 100–150 évre becsülik megépítésének idejét, és ezernél is több szintjén harmincmillió ember lakhatna. Egy ekkora épülettel azért már valószínűleg meg lehetne oldani Tokió lakásproblémáit.