Nem mindenkit nyűgöz le Türkmenisztán legismertebb látványossága, amely valójában nem más, mint egy lángoló lyuk a sivatag közepén. Gurbanguly Berdimuhamedov türkmén elnök elrendelte, hogy találjanak módot a több mint 50 éve lobogó lángok kioltására.
A tűz eloltására felhozott érvek között szerepel, hogy a közelben élők egészségére káros a kiáramló füst mindennapos belélegzése, ezzel egyidejűleg környezeti károk is keletkeznek, ugyanakkor nem elhanyagolható indok az sem, hogy a pokol kapujának nevezett hasadék lángolása miatt az ország értékes földgázforrásokat pazarol el.
Naplemente a pokol kapuja felett (Forrás: Twitter.com)Helyi sajtóértesülések szerint az elnök arra utasította helyettesét, hogy minél hamarabb állítson össze egy tudósokból áll csapatot – ha szükséges, akár külföldi tanácsadókat is bevonva –, és találjon megoldást a tűz eloltására.
Berdimuhamedov, aki 2006 óta megválasztott elnöke Türkmenisztánnak, híres az arany- és a márványépítészet iránti szeretetéről. A fővárosra, Asgabatra összpontosítva óriási építkezési beruházásokat indított el, hatalmas új kormányzati épületekkel és egyéb építészeti vívmányokkal árasztotta el a várost.
Asgabat lakossága elsősorban türkmén nemzetiségű, de jelentős számú orosz, örmény és azeri lakosság is él a városban (Forrás: Wikipédia.com)Az egyik leghírhedtebb építménye egy hatalmas aranyszobor, amely egy türkmén pásztorkutyát, Berdimuhamedov kedvenc fajtáját és az ország egyik hivatalos jelképét ábrázolja.A turizmus még mindig viszonylag jelentéktelen iparág Türkmenisztánban: a világjárvány előtt a külföldi látogatók éves számát csupán néhány tízezerre becsülték.
A hivatalos nevén a Darvaza-gázkráter, azaz a pokol kapuja egy barlangba omlott földgázmező a türkmenisztáni Darvaza közelében. Az évek során nem találtak arról pontos feljegyzéseket, hogy mitől is gyulladt ki a kráter. A legvalószínűbb elmélet szerint szovjet geológusok 1971-ben szándékosan gyújtották fel, hogy megakadályozzák a metángáz terjedését.
Mindez azért történt, mert az egyik szovjet fúrótorony véletlenül egy hatalmas föld alatti földgázbarlangba ütközött, aminek következtében a talaj beomlott, magával rántva a fúrótornyot. Ezután a barlangba zuhanó óriásfúrógép „kilyukasztotta” a barlangot és a mérgező gázok riasztó sebességgel szivárogni kezdtek. Feltételezések szerint a beomlott barlang azóta lángol.
A Darvaza-gázkráter melletti autók szabályosan matchboxnak tűnnek az óriás gázzseb mellett (Forrás: Youtube.com)Vannak azonban olyan elméletek is miszerint, a kráter a 60-as években omlott be, és a belőle kiáramló gázokat csak a 80-as években gyújtották fel.
Gurbanguly Berdimuhamedov még 2010-ben ellátogatott a sivatagba, hogy jobban szemügyre vegye a lángoló gázzsebet és arra a következtetésre jutott, hogy le kell zárni az üreget. 2013-ban az elnök természetvédelmi területté nyilvánította a Kara-kum sivatagnak azt a részét, ahol a kráter található.
Meglepő, ám annak ellenére, hogy mennyire veszélyesnek minősítették a területet, a mai napig turisták tömegei keresik fel a sivatag ezen részét, hogy szemtanúi legyenek a helyszín lángoló pompájának.
Egy National Geographic által szervezett expedíció keretében 2013-ban George Kourounis felfedező kevlár védőöltözetben leereszkedett a kráterbe és mintákat vett annak talajából. E mintákból később Stefan Greennek, az expedíció mikrobiológusának sikerült kimutatnia baktériumokat.
