Stonehenge egy őskori építmény a Salisbury-síkságon, az angliai Wiltshire-ben. A régészek hosszú ideje próbálják kideríteni, hogy vajon ki építette a Stonehenge-t, ám eddig nem jártak sikerrel. A korábbi elméletek szerint időszámításunk előtt 3000 és 2000 között emelték, de a körkörösen elhelyezett kövek célja, valamint az, hogy az őskori emberek miként voltak képesek létrehozni az építményt, évszázadok óta rejtély a tudósok számára.

Bár többször hallhattuk, hogy megfejtették Stonehenge híres kőkörének rejtélyét, most kutatók egy maroknyi csapata azt állítja, rájött, hogyan működhetett naptárként egykoron a megalitikus építmény.

A friss publikáció részletesen leírja, hogyan tudták az ősi britek kiolvasni az időt a kőtömbökből. Elméletük szerint egy 365,25 napos szoláris évben gondolkodtak. A tropikus napnaptár, amely tíznapos heteket és extra hónapokat tartalmaz, hasonló az ókori Egyiptomban használt naptárhoz, ez pedig a kutatók szerint bizonyíték lehet a Nagy-Britannia és más civilizációk közötti kapcsolatokra.

Régóta úgy gondolják, hogy a hatalmas, húsztonnás sarsen kövek kialakulása egyfajta naptár lehet, de eddig nem volt ismert, hogyan működik.

A felfedezés, amely más ősi naptárrendszerek elemzésén alapult, megoldhatott egy rejtélyt, amelyről évszázadok óta spekulálnak. Azt azonban, hogy őseink hogyan építhettek fel egy ilyen hatalmas szerkezetet, továbbra sem tudják megválaszolni.

Az Antiquity című folyóiratban publikált kutatás szerint a téli és nyári napfordulókat minden évben ugyanazon kövek jelezték. A szoláris év teljes működéséhez beiktattak egy ötnapos hónapot, valamint négyévente egy szökőnapot is.

„A feltételezett naptár nagyon egyszerűen működik. A sarsen kör 30 köve egy-egy napot jelképez egy hónapon belül, amely három, egyenként tíznapos hétre oszlik. A sarsen körön kívüli négy állomáskő pedig a szökőnapok kiszámítását segítette” – fejtette ki elméletét a Bournemouth Egyetem professzora, Timothy Darvill.

A professzor szerint egy ehhez nagyon hasonló naptárat alkottak meg a Földközi-tenger keleti részén Kr. e. 3000 utáni évszázadokban, amit Egyiptomban 2700 körül polgári naptárként fogadták el, és széles körben használták az óbirodalom kezdetén.

A Stonehenge építészetében megjelenített naptár megtalálása egy teljesen új szemléletet kínál a hely misztikumának megértéséhez.

Tavaly ősszel kezdődtek meg egyébként a Stonehenge restaurálási munkálatai, hogy az ősi építmény az elkövetkező generációk számára is lenyűgöző élményt nyújtson. Az erózió, az éghajlati vészhelyzet okozta szélsőséges időjárás és az 1950-es években végzett nem megfelelő javítások rányomták bélyegüket a 4500 éve álló kultikus helyre. Különösen a kör ikonikus formáját alakító nehéz, vízszintesen elhelyezett kövek szorulnak restaurálásra. Az utóbbi hatvan évben első alkalommal fogtak ilyen nagyszabású felújítási projektbe a Stonehenge-nél.