Klébert Antal, az alcsúti arborétum őrkerület vezetője az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, hogy amikor József nádor (Habsburg József Antal János főherceg) elhatározta, hogy a mostani Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Területen felépíti családi rezidenciáját, akkor mindössze három fa volt a területen. Azonban hamar rájött, hogy a terület alkalmas egy angolpark kialakítására, mivel két vízfolyás találkozik (a Váli- és a Vértesacsai vízfolyás), és ez egyrészt öntözési lehetőséget biztosított, másrészt mikroklímát teremtett.

1820-ban a korábbi szántóföld helyét egy festői arborétum vette át. Több száz honosított növény- és megannyi állatfaj, köztük a látogatók nagy kedvencei, a mindig fürgén szökkenő mókusok is otthonra leltek az arborétum sűrű, fákkal borított területein.

Klébert Antal elmondta, „az arborétum a kétszáz éves növényzetével és az őserdő jellegű több lombkorona szintű élőhelyével szigetként emelkedik ki a környező mezőgazdasági területek szorításából”. Hozzátette, az élőlények hamar felfedezték a természetközeli élőhelyeket, a környező Vértes hegységből a védett értékek szépen betelepültek az arborétumba, leginkább azok, amelyek szeretik a száznyolcvan-kétszáz éves fákat, illetve a holtfás öreg erdőket.

A cél az egzotikumnak számító növényfajok megvédése

Az arborétumok mintha egyfajta hidat képeznének a természetes és az épített környezet között. Közben a természet szeretetére és annak védelmére tanítanak.

Klébert Antal kiemelte, az arborétumban is szükségesek a kezelési munkák. Teljesen más természetvédelmi célt követnek, mint egy természetes élőhelyen. Itt pont az a cél, hogy megőrizzék az egzotikumnak számító növényfajokat a betelepülő őshonosok elől. Azt is elmondta, hogy a kezelések alatt nem használnak vegyszereket, mert azok kárt tehetnek a rovarokban.

Néhol messzire, máshol magasba nyújtózkodó ágaival az alcsúti arborétum egyik legkülönlegesebb fája egy terebélyes tuja. Nagy gonddal óvják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaitól a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársai.

Irtják az invazív fajokat

Az invazív, vagyis az idegenhonos növényfajok itt is jelen vannak. Terjedésük igen sok fejtörést okoz a természetvédelmi szakembereknek.

Farkas Norbert, az alcsúti arborétum szakmai vezetője elmondta, „az arborétum területéről nem vágnak ki olyan fákat, amelyek értéket képviselnek, csak az invazív fajnak minősül fákat vágják ki”.

Ha nem irtanák, itt is jelentős állománya lenne az invazív bálványfának, a fehér akácnak és az ostorfának.