Románia keleti régiójában fekszik Erdély, amit ha történelmi indíttatásból eddig nem kerestél fel a szimpla kalandtúra nyújtotta élvezetért írd fel a bakancslistádra, mert a vadregényes tájak, és a múlt kéznyomát őrző templomok, megérnek egy misét.

Kisdisznódi erődtemplom

A furcsa nevű településen található templom a XII. században épült, ami a legrégibb fennmaradt erdélyi szász építmény. A templom a háborúk idején főképp „menedékházként” és élelmiszerraktárként szolgált. Különlegessége a messze földön híres akusztikája, így a minden évben megrendezésre kerülő IConArts (International Contemporary Arts) művésztáborának keretein belül számos koncertet adnak a több száz éves építmény falai közt.

A nyolcvannyolc méter magas templom, a Michelsberg tetején áll, és hegyi templomként vált ismertté. Bélletes nyugati kapuja különösen figyelemre méltó, valamint az 1425-ben készült Madonnája is, amit mára a nagyszebeni Brukenthal Múzeumban őriznek.

Csíkrákosi római katolikus vártemplom

A templom Csíkszék egyik legrégebbi, Árpád-kori műemléke. A Göröcsfalva határában található építmény a XII- XIII. század környékén épült, a korabeli stílusjegyekből pedig a mai napig megőrzött részleteket. A plafonon freskótöredékek, festett kazetták maradtak ránk.

Kerci kolostor

Az Olt folyó partján fekvő templom műemlék titulust kapott. Történelme igen gazdag, a XIII. századtól kezdve királyok tulajdonából tulajdonába vándorolt, mert sokan megakarták szerezni, az évszázadok során 1343-ban az apátságot a pápa fölszólítására Telegdi Csanád érsek vette védelmébe.

1469-ben Mátyás király a kerci cisztercita apátságot eltörölte, birtokait pedig a szebeni prépostsághoz csatolta. A 16. században már részben romos állapotba került; 1648-ban már az északi hajó és a kápolna boltozata is beomlott.

Az apátság uradalma a 16. század közepétől 1848-ig Nagyszeben város birtokai közé tartozott, a városi tanács egyik tagja pedig a kerci ispán címét viselte.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Vakációzzunk  Facebook oldalát!