Sokat nyom a latban élőhelyünk a tekintetben, hogyan és miként köszöntjük a másikat egy találkozó alkalmával. A „hello” vagy „hy” mindenki számára ismert üdvözlés, ám az azt követő rituálék már elég eltérőek. A világ köszönési szokásainak legérdekesebbjeit mutatjuk most be.

Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigetek lakosai egy egyszerű, ám tiszteletteljes gesztussal üdvözlik egymást, pontosabban a fiatalabb az időset. Az úgynevezett „Mano” során a fiatalabb az idősebb kézfejét saját homlokához nyomja egy pillanat erejéig. Ezzel nem csak üdvözli, hanem tiszteletét, és is teszi.

Japán

A távol – keleti országban főhajtással köszöntik a másikat. Viszont nem mindegy, hogy ki hajol meg először. A meghajlás a rangon, a tisztségen, és a koron is múlik. Mindig a státuszban feljebb lévő hajlom meg később.

India

„Namaste”. Ezzel az egyetlen szóval köszöntik egymást az emberek, amit egy kézmozdulat követ. A keresztény kultúrkörben ez a mozdult az imára zárult kézhez hasonlít, viszont Indiában ez a tiszteletteljes köszöntés része.

Thaiföld

Hasonlóan az indiai gesztushoz, itt is tenyérrel összezárt kezekkel üdvözlik a másikat, amit egy apró főhajtás követ. Ezt „wai”-nak nevezik.

Tuvalu

A Polinéz szigeten a köszöntés során az emberek összeérintik arcukat, miközben mélyes szippantanak a másik illatából.

Kenya

Kenyában is hasonlóan érdekes módon üdvözlik egymást a régi ismerősök. A maszáj harcosok körbe állnak, ha újonnan érkezik valaki, és táncolni kezdenek, aminek az a lényege, hogy minél magasabbra ugorjanak.

Tibet

A tibetiek köszönése a kilencedik századig nyúlik. A helyiek minden találkozásánál kicsit kiöltik nyelvüket, ami két dolgot jelent. Először is köszönést, másodsorban annak a tanúbizonysága, hogy az illető nem a kilencedik században uralkodó kegyetlen király reinkarnációja, akinek a nyelve fekete volt.

Ahány hely annyi szokás, ám a köszönésbeli különbségek jól mutatják egyes kultúrák sajátosságait, és hitvilágát. A hazai és a környező országok lakóinak üdvözlése nem sokban tér el egymástól, így nem kell attól tartani, hogy megsértenénk felebarátunk kultúráját, ám ha elhagyjuk Európa területét, érdemes tájékozódni, már ami a köszönést illeti!