A hegyekből a nepáli fővárosba, Katmanduba visszatérve John All, a Western Washington Egyetem professzora elmondta, hogy sok szennyezőanyagot találtak mélyen a hóba beleivódva, és meglepődtek a hó sötét színén, amikor felásták és átszitálták. A hó burkot képez a kis szennyrészecskék körül, „csapdába ejtve” és a mélyebb rétegekbe szállítva azokat – mondta.

John All és csapata a Mount Everesten és a környező csúcsokon vizsgálta a hó tisztaságát heteken át, a hegyek lábánál pedig a növényeket elemezték. Az emelkedő hőmérséklet „nagyon gyorsan” megolvasztja a havat és a gleccsereket a Mount Everesten, a gleccserek „drámaian” húzódnak vissza a globális felmelegedés következtében. Mivel zsugorodnak, a jégmezők a jövőben egyre veszélyesebbek lesznek a hegymászók számára – fejtegette a kutató.

Az amerikai kutatócsoport meg akarta mászni az Everestet és testvércsúcsát, a 8516 méteres Lhocét, de az Everesten kialakult forgalmi torlódás miatt kénytelenek voltak változtatni a terveiken. Arról lemondtak, hogy feljussanak az Everest csúcsára, a Mount Everesten csak a két csúcs legmagasabban fekvő közös pontjáig, 8000 méterig jutottak fel, és csak az alacsonyabb testvércsúcsot mászták meg.

Május 21-én és 22-én hegymászók százai álltak sorban, hogy feljussanak az Everest csúcsára, példátlan torlódást okozva a világ legmagasabb hegycsúcsán. John All szerint túl veszélyes lett volna hómintát gyűjteni a lassan mozgó tömegben.

A „világ tetején” gyűjtött adatokat az Egyesült Államokba visszatérve fogják elemezni, az eredményekről jelentést tesznek közzé. John All és társai hasonló kutatást végeztek 2009-ben is, és mint most elmondták, az elmúlt 10 év alatt „sok minden megváltozott a hegyekben”, és a gleccserek hosszú távú fennmaradását illetően „ökológiailag minden rossz irányba változott”.