Ha a gleccser teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet. Ezért tanulmányozták a lehető legalaposabban a gleccsert és térségét a kutatók, akik aggasztó megállapításokra jutottak állapotáról, ha folytatódik a globális felmelegedés.

„Kelet-Antarktikáról eddig úgy gondoltuk, hogy kevésbé fenyegetett a globális felmelegedés által, de a gleccsereket, mint a Denmant a krioszférakutatók alaposan megvizsgálták, és most már látunk bizonyítékokat a tengeri jég potenciális instabilitására ebben a térségben” – mondta Eric Rignot professzor, az Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

„Nyugat-Antarktikán a jég gyorsabban olvadt az elmúlt években, de a Denman-gleccser puszta mérete azt jelenti, hogy hosszú távú lehetséges hatása a tengerszint emelkedésre ugyanolyan jelentős” – tette hozzá. A tanulmány szerint 1979 és 2017 között a gleccser 268 milliárd tonna jégtömeget vesztett el.

Az olasz űrügynökség COSMO-SkyMed műholdrendszerének adatai felhasználásával a kutatók pontosabban tudták meghatározni azt a vonalat, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó tengeri jéggé válik. Az 1996 és 2018 közötti adatok feltűnő aszimmetriát mutattak e vonal visszahúzódását illetően.

A Denman keleti oldalát védi a zsugorodástól egy jég alatti hegylánc, de a nyugatit, amely mintegy négy kilométeren át húzódik, egy mély és meredek völgyteknő jellemzi.

„A nyugati oldalon a Denman alatti talaj formája miatt lehetséges egy gyors és visszafordíthatatlan visszahúzódás, ami a globális tengerszint jelentős növekedését jelenti a jövőben” – idézte az EurekAlert tudományos hírportál Virginia Brancatót, a tanulmány társszerzőjét.