A hirado.hu is beszámolt arról, hogy február elején a Pireneusok és az Alpok környezetében pirosas és narancsárgás színűre „festette” a havas tájat az Afrikából érkező por. Az internetet ellepték ezután a gyönyörű vörös eget és tájat mutató képek. 

2021. február 6-án a délnyugati légáramlatok a Szaharából származó homokot Európa felé sodorták. Most műholdfelvételek segítségével mutatta meg a Lechner Tudásközpont az érdekes természeti jelenség eredetét.

Nem is olyan ritka, mint gondolnánk, hogy piros hó essen. 1979-től napjainkig több mint 200 alkalommal azonosítottak szaharai porviharral kapcsolatos eseményt hazánk légkörében. Az észak-afrikai területről származó por több ezer vagy akár tízezer kilométeres távolságba is képes eljutni. Ilyenkor akár több százmillió tonna por is utazhat Európa felé a légáramlatokkal. Ennek ugyan nagy része lehullik a Földközi-tenger térségében, de jelentős mennyiség érheti el Európát is.

A szaharai por útját kitűnően nyomon követhetjük a Föld körül keringő számos földmegfigyelő műhold segítségével. A Lechner Tudásközpont a NASA, illetve az Európai Unió és az Európai Űrügynökség közös Sentinel műholdrendszerének felvételein mutatta be a jelenség eredetét.

A felvételek szerint a homokvihar vélhetően február 5-én indult útjára Marokkó és Algéria térségéből, amit a NASA Terra műholdja meg is örökített.

A homok útját február 6-án is nyomon követhették, a Sentinel műholdak segítségével. Ezek a szatelitek a légkör, a szárazföld és az óceánok megfigyelését szolgálják. A Sentinel–3 műholdak célja a földfelszín, az óceán, valamint az éghajlat monitorozása. A Sentinel–5 műholdakat pedig elsősorban a levegő minőségének vizsgálatára, az ózon monitorozására, a klímaváltozással kapcsolatos megfigyelésekre fejlesztették ki.

Ezek alapján legközelebb alaposan gondolják át, amikor azt ígérik valakinek, hogy akkor csinálnak meg valamit, ha majd piros hó esik. Lehet, hogy nem is olyan sokára újra megtörténnek a fenti események.