A testület szerint a jegyzékbe vettek felelősek a politikai, gazdasági, társadalmi és humanitárius válságban szenvedő dél-amerikai országban az ellenzék választási jogainak és a törvényhozás demokratikus működésének korlátozásért, valamint az emberi jogok súlyos megsértését jelentő alapvető szabadságok korlátozásáért.

Az intézkedések között utazási tilalom és vagyoni eszközök befagyasztása szerepel. Azt közölték, hogy az intézkedések közös alapokon nyugvó, demokratikus megoldások kialakítását hivatottak ösztönözni annak érdekében, hogy az országban politikai stabilitás alakuljon ki, és lehetővé váljon a lakosság szükségleteinek kielégítése.

A célzott intézkedések rugalmasak és visszafordíthatók, továbbá úgy alakították ki őket, hogy ne fejtsenek ki kedvezőtlen hatást a venezuelai lakosságra - közölték.

Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolaj-származékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése hatására a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig az után mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a 2015-ös választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelső bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre.

A 2020 decemberi parlamenti választásokat az ellenzék bojkottálta, így a törvényhozás is a kormányoldal ellenőrzése alá került.