Amint az út elkészül, a még megmaradt erdő egy nagyobb területét egyfajta szigetté változtatja, amely így minden oldalról ki lesz téve az emberi tevékenységnek.

A környezetvédők évtizedek óta figyelmeztetnek az ilyen jellegű problémákra. Az utak ugyanis azért jelentősek, mert a könnyebb hozzáférés miatt egyrészt mellettük történik a legtöbb erdőirtás, másrészt pedig felértékelődik körülöttük a föld.

Az AP amerikai hírügynökségenek Biviany Rojas, a Környezetszociológiai Intézet nevű szervezet programkoordinátora úgy nyilatkozott, hogy az új erdőirtások az Amazonas-vidéki esőerdő visszafordíthatatlan megbontásának kockázatát hordozzák magukban, mivel erdők szigeteire osztják az egységes területet, amelyeknek azonban szigetként nincs elegendő erejük ellenállni az éghajlatváltozásnak. “Meg kell védenünk, és fenn kell tartanunk a nagy erdei folyosókat a veszélyeztetett bioszféra ellenálló képességének fenntartása érdekében” – jelentette ki.

Brazíliában az erdőirtás mára olyan hatalmas méreteket öltött, hogy a Xingu-medencétől keletre fekvő keleti Amazonas már nem elnyeli a szén-dioxidot, hanem egyenesen szén-dioxid-forrássá változott – derül ki a Nature című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmányból.

Az év elején a Xingu+ nevű nonprofit szervezetek hálózata megállapította, hogy az általuk elemzett, majd az AP által ellenőrzött műholdfelvételek alapján az út 43 kilométer hosszú, és két, elvileg védett területet szel át. Januártól augusztusig csak a Terra do Meio terület 24, az Iriri pedig 6 négyzetkilométernyi esőerdőt veszített az illegális út mentén. Júliusban a Xingu+ jelentette az illegális útépítést a brazil főügyésznek.

A nemzeti megfigyelőrendszerek szerint 2020 augusztusa és 2021 júliusa között a brazíliai Amazonas-vidék több mint 13 200 négyzetkilométernyi esőerdőt veszített el.