Környezetvédők és a helyiek régóta próbálták felhívni a figyelmet a Mar Menor szennyezésére, amelyet az urbanizáció, a növekvő turizmus, a bányászat és a mezőgazdaság okoz. Utóbbi esetében például a beszivárgó műtrágya fokozza a víz algásodását, kipusztítva az ott élő különleges hal- és rákfajokat.

A lagúna önálló jogi személlyé nyilvánítását csaknem 640 ezer ember támogatta aláírásával két évvel ezelőtt, így került a kérdés a spanyol parlament elé, amelynek alsó- és felsőháza is jóváhagyta az erről szóló jogszabályt.
Így Európában a Mar Menor lett az első olyan természeti terület, amelynek elismerték a "természetes létezéshez, virágzáshoz és fejlődéshez" való alapvető és elidegeníthetetlen jogát, azonban a világon ez nem példa nélküli.

Elsőként Új-Zéland adott jogi státuszt a Whanganui folyónak 2017-ben, majd ugyanabban az évben Indiában hasonló döntés született a Gangeszről és legnagyobb mellékfolyójáról, a Jamunánról, hogy megóvják őket a további szennyezéstől.