Családjával Izrael déli részén kirándult a Cví Ben-David nevű, Beér-Seván élő fiú, amikor felfigyelt a kendőt viselő, fedetlen keblű női felsőtestet formázó figurára. A szobrocskát a régészek szerint termékenységet növelőnek, gyógyító hatásúnak gondolhatták az i. e. első évezred közepén, amikor magas volt csecsemőhalandóság és még nem voltak a termékenységet növelő, tudományosan igazolt kezelések és orvosi beavatkozások.

Az izraeli régészeti hatóság (IAA) közölte, hogy igen ritka amulettről van szó, korábban csak egy hasonlót találtak szintén a Negev sivatag északi részén, amit a nemzeti kincsek gyűjteményében helyeztek el.

A figurát felfedező fiú néhány héttel ezelőtt hivatásos idegenvezető édesanyjával kirándult, aki azonnal felismerte a lelet jelentőségét, és kapcsolatba lépett az IAA szakembereivel. Oren Smueli és Debbie Ben Ami, az Izrael műkincseiért és régészeti leleteiért felelős szervezet szakemberei szerint öntőforma segítségével készítették a néhány centiméteres tárgyat.

„Az amulettet valószínűleg a Krisztus előtti hatodik - ötödik században használták, vagyis a babiloni fogság idején, vagy az azt követő korban, amikor már visszatérhettek Izrael földjére az elhurcolt zsidók” – hangsúlyozták közleményükben a régészek.

„Izrael történetének számos korszakában alkalmaztak fedetlen mellű nőket formázó kerámiafigurákat, a jeruzsálemi első Szentély idején is, az Kr. e. 10. századtól a babiloni fogságig, Kr. e. 586-ig” – közölték. Az akkor élő emberek gyakran az otthonaikban tartották az amuletteket, hogy védje őket, szerencsét és gazdagságot hozzon.