Az előző évhez képest 5 százalékponttal csökkent a maximum 50 ezer forintos keretből gazdálkodók száma, és körülbelül ugyanennyivel nőtt a 200 ezer forint feletti büdzsével rendelkezők aránya. Az utazást továbbra is elsősorban félretett pénzből finanszírozzák a nyaralók (77 százalék), amelyet az aktuális havi bevételekkel (36 százalék) és a cafeteria-kerettel (20 százalék) egészítenek ki.

A nyaralók fele a főszezonban, júliusban és augusztusban utazik, 10 százalék pedig szeptemberre időzíti éves pihenését.

A magyarok több mint kétharmada belföldön nyaral. A hazai úti célok között jelentősen nőtt a Balatonon kívüli üdülőhelyek népszerűsége, idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami csaknem 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest.

A Balaton elsősorban a fiatalok között népszerű, a 18-29 éves korosztály csaknem fele tölt itt hosszabb-rövidebb időt idén nyáron. Az utazók életkorának előre haladtával azonban fokozatosan csökken a tó vonzereje, az 50-75 éveseknek már csak negyede mondta, hogy a Balatont választja nyaralása helyszínéül.

Külföldre 35 százalék utazik, közülük csaknem ugyanannyian választanak európai tengerpartot (18 százalék), mint egyéb európai helyet (16 százalék) pihenésük helyszínéül. Európán kívülre csak az utazók 5 százaléka megy.

A döntő többség, 80 százalék maga szervezi a nyaralást, 15 százalék pedig az utazási irodák ajánlatai közül választ.

A magyarok 60 százalékának van lehetősége hosszabb-rövidebb üdülésre idén, erre az előző évinél 15 ezer forinttal több, átlagosan 162 ezer forint jut háztartásonként.

Az elmúlt öt évben fokozatosan nőtt a bankkártyás fizetések aránya. Míg 2014-ben szinte mindenért készpénzzel fizetett az utazók 92 százaléka, idén 84 százalékuk tesz így. A készpénzforgalom csökkenése felé mutató jel, hogy a válaszadók negyede ahol tud, bankkártyával fizet - derül ki a felmérésből.

A kutatást a Budapest Bank megbízásából az NRC végezte június 18. és 27. között, 18-75 éves internetező lakosság körében, ezer fős mintán.