A gyönyörű homokos part, a forró napsütés, a különleges kultúrák és gasztronómiai csodák melyik ember szívét ne ejtenék rabul? Az egzotikus úti célok pedig bővelkednek a fentiekben, így nem csoda, ha kalandorok százezrei indulnak évről évre útnak, hogy felfedezzék.

A trópusi kikapcsolódás azonban járhat egy-két hátránnyal és nehézséggel. Például ellenétben az európai régiókkal eltérő higiénés és viszonyokkal találkozhatunk, nem beszélve a vírusokról és fertőzésekről, amelyekhez az európai ember szervezete nincs hozzászokva. Külön veszélyt jelentenek a trópusi rovarok, amelyek számos fertőzést adhatnak át csípéseikkel.

Hazánkból közel százezer turista vág neki trópusi országoknak, a hazaérkezők közel tíz százaléka vírusfertőzöttként érkezik meg, ami annak köszönhető, hogy az utazás előtt, alig húszezer ember folyamodik orvosi tanácsért és védőoltásért.

Hogy az álomnyaralás ne váljon rémálommá, érdemes tájékozódni, mi pedig az egyik leggyakoribb és sok helyen megtalálható kórról a maláriáról szolgálunk fontos tudnivalókkal.

A malária

A maláriáról nincs ember, aki ne hallott már volna, viszont mégis kevesen tudják, mi az pontosan, mennyire veszélyes, és hol őshonos hordozója.

A malária okozta megbetegedés a világ legveszélyesebb betegségei közé tartozik. Évente 2 millió haláleset okozója, és közel 500 millió embert betegít, fertőz meg. A legtöbb megbetegedést Fekete-Afrikában avagy ismertebb nevén a szubszaharai Afrikában jegyzik, de a kórokozó előfordul Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten is. A nagy halálozási arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógyszer-rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-képességének növekedése az inszekticidekkel szemben.

A malária, régies nevén váltóláz, egy szúnyog által terjesztett, kórokozók által kiváltott betegség. A betegséget négy különböző, a Plasmodium nembe tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású. Régen úgy gondolták, hogy kiváltó oka a mocsarak káros kigőzölgése (innen ered neve is: az olasz „mal aria” jelentése rossz levegő).

A malária fertőzés akár a hazatérést követő években is felbukkanhat. Noha jellemzőbb, hogy a fertőző szúnyogcsípés után általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek. A lappangási idő változó, de legalább 6 nap. Malaria tropica esetében 1-4 hét, malaria tertiana és quartana esetén akár több év is lehet.

A malária fő tünete a láz, hidegrázással járó lázroham. Kezdetben hőemelkedés, izomfájdalmak, fejfájás, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az első tünetek alapján – melyek 2-3 napig tartanak – gyakran influenzának vélik. A magas láz (41 °C körül) és a verejtékezés szabályos időközönkénti ismétlődése viszont már egyértelműen maláriára utal. A klasszikus tünetcsoportot egyéb panaszok kísérhetik, például fáradtság, fejfájás, szédülés, izom- és ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés, hasmenés, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök. A malária gyanúja a nyilvánvaló más ok nélkül fellépő, visszatérő hidegrázás és lázrohamok esetén merül fel.

A kezelés a kórokozó típusán, valamint annak esetleges gyógyszerrezisztenciáján múlik. Ezért a legegyszerűbb, ha a kiutazás előtt gondoskodunk a megelőzéséről, gyógyszerekkel és a megfelelő védőruházattal. De nem árt tájékozódnia minden egyébről, ami életet menthet.